Loading

Kistérség

Közelgő események

Sóvidék

Közelgő események

Hegyalja

Hírek

Partnerek

Elérhetőség

#szovata

Szováta leírása

Marosvásárhelytől 60 km-re keletre, a Mezőhavas délnyugati előterében, a Szovátai-medencében fekszik. A Sóvidék legnagyobb települése és egyetlen városa a Kis-Küküllő felső folyása mentén.

A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés. A régi mélyedéseket idővel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az első sóstavak. Első lakói 1578-ban sótermelésre idetelepített elszegényedett szabad székely családok voltak, akiket 1581-ben ugyan elűztek, de rövidesen visszatelepültek. Első fürdője a 19. század közepén épített Gérafürdő a Sós-pataknak a Szovátába ömlésénél volt, innen fokozatosan Felső-Szovátára a mai fürdőközpontba helyeződött át a fürdőélet, ahol 1901-ben nyitották meg a fürdőtelepet.

Szováta-fürdő létrejötte háromlépcsős folyamat: a Géra-fürdővel kezdődött, a Veress-fürdővel (Fekete-tó) folytatódott, majd az Illyés-féle fürdővel (Medve-tó) teljesedett ki.

A szovátai sós források gyógyhatását a legrégibb idők óta ismerték a környékbeliek. Az idegenből jött fürdőzők szovátai lakosoknál szálltak meg. Számukra először 1844-ben  emeltek épületet (Simén György és Tolnai János). 1860-ban a bögözi származású, de Szovátára nősült Veress József a Sósárokban cölöpgátat épített, így fogva fel a gyógyító vizet, növelve a Fehér-tó mélységét, és Dósa Dániel biztatására a korondi Árcsó-fürdô mintájára kiépítette a tíz lakószobás Géra-fürdőt, amit aztán tovább fejlesztett.

1872-re a Géra-fürdőtelep öt drb ötszobás épületre bővült.  A sósforrások vize facsatornákon került egy medencébe és két fakádba. A Géra-fürdőre hamarosan vendéglőt és tánctermet is épített a fürdőalapító.

1876-ra, Veress József bevonta fürdővállalkozási körébe a Fekete-tót, amelynek partjára fürdőkabinokat épített, létrehozva a róla elnevezett Veress-fürdőt. Ehhez viszont már szükséges volt a sósvizű fürdő hivatalos engedélyeztetése. Ezzel vette kezdetét a szovátai fürdőélet gyors fejlődése. A századvégre már felépültek első szállodái is (Petőfi-szálló, Rákóczi-szálló, Bercsényi-szálló, Szent István-szálló), fürdővillák épültek a Fekete-tó körül is.

Veress Józsefet méltán tartjuk  Szovátafürdő alapítójának, viszont Szováta világhírneve egy másik tónak és egy másik vállalkozó szellemű embernek köszönhető. Az 1875-ben létrejött Medve-tó különleges tulajdonságaiban rejlő gazdasági lehetőségeket először Sófalvi Illyés Lajos próbálta hasznosítani, aki 1894-ben villát épített a tó partjára, megszerezte a kizárolagos használati jogot maga és családja számára, majd a minisztériumhoz fordult fürdőengedélyért. Munkálkodása nyomán jött létre a máig is létező – a Géra-fürdő és a Veress-fürdő gyors hanyatlása után egyedül maradó –, és ma is egyre fejlődő Szovátafürdő.

Szováta 1952 óta város, hozzá tartozik Illyésmező, a fakitermelők által egykor létrehozott tanya, a nyaralóvá átalakult Kopac, és az egykori sorfalu, Szakadát.