Loading

Kistérség

Közelgő események

Sóvidék

Közelgő események

Hegyalja

Hírek

Partnerek

Elérhetőség

#farkaslaka

Farkaslaka leírása

Székelyudvarhelytől 13 km-re északnyugatra a Nyikó nevű patak két partján, a Gordon-tető nyugati előterében fekszik. A település neve eredhet a régi pogány időkből a farkas totemállat nevéből, viszont a hagyomány szerint a közeli erdőkben sok farkas lakott, amelyek néha a faluba is bemerészkedtek, és az őrizetlenül hagyott lovakat megtámadták.

Így a farkas lakta névből eredhet a Farkaslaka név. A román Lupeni a magyar név tükörfordítása (román lup = farkas). Bonda János erről így ír Farkaslaka közönség leírása című beszámolójában: „…Itt a határunkon volt egy Péterfalva, És annak létezett tizenhat lakosa, Azok közül egynek volt itt benn egy malma, Hova a többi mind őrölni bejárna, Azok közül egyik őrölni béjönne, ‘s az egy kantzájával szerencsétlen leve, Mivel a farkasok falásig meg evék, Mig a gabonáját ottan meg örölék, Vissza menve buson panaszlá többinek, Okoskodtak, hogy már azzal mit tegyenek, Feltalálák azt, hogy jöjjenek bé lakni, És a malom mellöl az erdőt kiírtni, Ugy is tettek ök mind irtván épitettek, Rendre egymás után oda helyezkedtek, A’ sok farkasokat lakokbol elüzték, És Farkaslakának a helyet nevezték…”

A település legfontosabb látnivalója Tamási Áron síremléke, amely az évtizedek alatt zarándokhellyé változott. A falu híres írójának temetése 1966-ban volt, a mai síremléket Szervátiusz Jenő és fia készítette el 1972-ben. Szintén a községben található Tamási egykori szülőháza is, ahol berendezett emlékszoba várja a látogatókat.A község valamikor halgazdaságáról és gyümölcstermesztéséről volt híres. Farkaslaka 1996-ban bekapcsolódott a nemzetközi faluturizmus-hálózatba, a helységben található panzió és idegenforgalmi tájékoztató központ is.

Farkaslaka neve Tamási Áron okán ismert a magyar köztudatban. Az Erdélybe látogató anyaországi aligha kerüli el, hogy megálljon legalább egy pillanatra a két hatalmas cserfa között nyugvó Tamási Áron sírjánál, és sokan keresik föl az egykori Tamási házat, ahol az író legfiatalabb húga, Erzsi néni fia fogadja még ma is a látogatókat. Nagy kvarcit tömb, rajta az író műveinek jellegzetes alakjai. A Fehér-Nyikó völgyében, annak legfelső szakasza mentén, a Görgényi-Hargitai-fennsík és az Udvarhelyi-dombság találkozásánál fekszik.

Farkaslaka Székelyszentlélekkel szinte összenőve, hosszant elnyúlva fekszik a völgyben az országút mentén. Székelyudvarhely felől a Baknya-hágón át jutunk Farkaslakára, Korond felé pedig a Kalonda-tető határolja. Ma Farkaslakán egyre erőteljesebbé kezd válni a faluturizmus, egyre többen keresik fel Farkaslaka mellett a környék csendes, kis falvait.

TÖRTÉNELME

A hagyomány szerint, amit korabeli leletek is bizonyítanak, a falu eredetileg a 2 km-re keletre levő magaslati dombokon feküdt, és Péterfalva volt a neve. Talán rossz megközelíthetősége és a völgyben futó Nyikó patak gazdasági előnyei miatt hagyták el lakói, amikor a mai Farkaslaka területére telepedtek.

Első írásos adata az 1566-os adóösszeírás jóvoltából maradt fenn. A település neve eredhet a régi pogány időkből a farkas totemállat nevéből, viszont a hagyomány szerint a közeli erdőkben sok farkas lakott, amelyek néha a faluba is bemerészkedtek, és az őrizetlenül hagyott lovakat megtámadták. Így a farkas lakta névből eredhet a Farkaslaka név. A falu arról nevezetes, hogy itt született Tamási Áron (1897-1966) székely író, a XX. századi magyar irodalom meghatározó alakja.

Regényei és novellái közül kiemelkedik az Ábel-trilógia: Ábel a rengetegben, Ábel az országban, Ábel Amerikában, továbbá a Jégtörő Mátyás, a Szűzmáriás királyfi stb. Önéletrajzi írásai a Szülőföldem, a Virrasztás, a Vadrózsa ága, a Bölcső és bagoly. Stílusára jellemzőek a székely nyelvjárási kifejezések és a metaforikus kifejezésmód, műveit áthatja a székely szellemiség. Többször kapott Baumgarten-díjat, 1954-ben Kossuth-díjat.

Magyar szabadkőmuvesként gondolkodására jellemző volt az egyenjogúság, a tolerancia, a nemzeti öntudat, megtartva köztük az egyensúlyt, amely abban a korban és országban, amelyben élt, nem volt jellemző. Vallotta, hogy nincs egyetemesség egyediség nélkül, tehát a konkrét egyetemesség csakis a különbözőségekre épülhet. Tőle származik a szállóigévé vált híres mondat: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”. Ma Farkaslaka a magyar irodalom egyik zarándokhelye.

LAKÓI

1910-ben 1327 lakosából 1326 székely-magyar és 1 német. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. 1992-ben 1865 lakosából, 1851 székely-magyar, 13 román, 1 német volt. Székely eredetű lakói a magyar népesség történelmi területein elterjedt nyelvújítás utáni magyar nyelvet használják anyanyelvként, de több helyi szó és kifejezés tarkítja nyelvüket. A székely-sziget adta körülmények miatt is a lakosság töredéke tud csupán a hivatalos állami nyelven, románul, elfogadhatóan írni, olvasni és beszélni. Hagyományos foglalkozás a szénégetés, amit a falu lakói közül még ma is többen űznek.

NÉPRAJZA

Férfiaknál hagyományosan fehér gyapjúposztó alapú székely harisnya, leginkább fekete sújtással, és székely ing kis mellénnyel, amit árvalányhajas báránybőr sapka vagy ritkán kalap és magas szárú fekete csizma egészít ki. A székely harisnya szorosan testre simuló szabása jelzi e nép erdei munkájának kívánalmait. A női viseletet szintén fekete csizma jellemzi, a fehér harisnya fölött színes szoknya, amelyet a székelység és a magyarság színei, a fekete, piros és zöld függőlegesen csíkozott váltakozása tesz díszessé. A szoknyát a hátul derékban megkötött fehér alapú gyakran pirossal hímzett kötény díszíti. A női fehér ing fölött a szoknyához hasonló csíkos mellény a viselet, míg a hajban díszes, általában piros alapú gyöngyökkel díszített pártát viselnek. Manapság csupán a hagyományos őszi szüreti-bálon, vagy más kivételes alkalmakkor viselik a legények és lányok.

LÁTNIVALÓK

  • Római katolikus temploma 1842 és 1848 között épült klasszicista stílusban Nepomuki Szent János tiszteletére.
  • Tamási Áron székely író szülőfaluja, sírja két cserfa között a templom mögött áll, síremléke egy kvarcitkődombormű, Szervátiusz Jenő és Tibor alkotása. Szülőháza emlékmúzeum.
  • Fából faragott Mária szobor a Gordon-hegy oldalában.

HÍRES EMBEREK

  • Itt született 1897-ben Tamási Áron író.
  • Itt született Fancsali Márton, V. Ferdinánd király gyóntatója.
  • Itt születettek Bonda Péter és Bonda János 1848-as huszártisztek.
  • Itt született 1857-ben Tamási Áron gyulafehérvári nagyprépost.