Loading

Kistérség

Közelgő események

Sóvidék

Közelgő események

Hegyalja

Hírek

Partnerek

Elérhetőség

#zetelaka

Zetelaki látnivalók

ZETELAKI TÓ

A környék egyik legjelentősebb hegyvidéki víztározója. 1976-1993 között a Nagy-Küküllő és a Sikaszó patak találkozásánál építették, ivó- és ipari-víz szolgáltatása céljából. A 234 hektáron elterülő víztározót három patak táplálja: Sikaszó, Nagy-Küküllő és Deság patak. A tó mélysége eléri a 20-30 métert. A víztározó egyrészt védi a völgymentben elterülő településeket a levonuló árvizektől, másrészt tartós szárazság esetén biztosítja a Nagy-Küküllő megfeleő vízhozamát.

A tó vize június és augusztus környékén kellemesen felmelegszik, ezért fürdőzésre is alkalmas. Vize szennyeződésektől mentes, így horgászati lehetőség is adott. A tavat körös-körül hegyek övezik, mely a gyönyöru látvány mellett, túrázási lehetőséget is biztosít. A csodálatos mesterséges tó tehát és környéke kiváló fürdőzési, csonakázási, horgászati, túrázási, kikapcsolódási lehetőségekkel várja az oda látogatókat.

RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

A római katolikus templom 1912-14-ben épült, ez a vidék legnagyobb katolikus temploma, mely több mint ezer ember befogadására alkalmas. Tornyában gótikus töredéket őriznek: egy darabokra tört 71 cm átmérőjű kőből készült körablakot, közepén négykaréjos nyílással. Ez a töredék és a barokk főoltár középkori templomból került az új templomba.

ZETEVÁRA

Itt található az a régészeti rezervátum, amely egy őskori vár ma már alig észrevehető nyomait hivatott megóvni. A területet – amint látható – ma erdő borítja. A vár alaprajza tojásdad alakú, 46 m hosszú és 27 m széles. A nyugaton, délen és keleten meredek hegyoldalakkal védett kiemelkedést földbe, agyagba rakott, 1,8 m vastag kőfallal vették körül. A vár északról, a vulkáni plató felől könnyen megközelíthető, ezért ebből az irányból még két földsánccal is megerősítették. Napjainkban ezeknek a sáncoknak a nyomai láthatók.

A vár első leírója Orbán Balázs volt, a XIX. század derekán, aki „kicsiny sasfészeknek” nevezi a Székelyföld leírásában. Falakat már ő sem látott, de az alapok még jól kivehetőek voltak. Ősi székely várnak tartotta és a hozzá fűződő mondákat is ismertette művében. Régészeti ásatásokat 1946-ban Székely Zoltán, 1956-ban Ferenczi Géza régészek végeztek a vár területén. Elsősorban kerámia leletanyag: fazekak, csészék, tálak töredékei kerültek felszínre, melyeket plasztikus bordadíszek, geometrikus mintázat és vörös, illetve fehér festés díszített. A várat kerítő falnak csak alapozását találták meg, mely átégve, 40 cm magasságig a talajban megmaradt. Megmunkálatlan kövekből, sárral rakták össze, mésznek semmi nyomát nem találták. Az első és második sánc között néhány hamvasztásos urnás temetkezés is napvilágra került. Középkori élettevékenységre utaló leletek nem kerültek elő a vár területéről.

SZÉKELYKAPUK

A székelykapuk a népi alkotómunka remekművei közé tartoznak, a székely nép szimbólumrendszereit hivatott egybefoglalni. Zetelakán 151 családnak van „kötött nagykapuja”.

Csergő Bálint (1977) statisztikai adatai alapján tudjuk, hogy 430 székelykapu volt Zetelakán. 2008-ban a székelykapuk adatbázisának elkészítésekor ezekbõl a kapukból mára csak 130 kapu áll helyén, azaz a régi kapuk közel 75%-a tűnt el 30 év alatt. A szakorodalom adatai szerint Zetelakán a legrégebbi székelykapu 1807-ből való.

Néhány felirat a zetelaki kapuk kontyfáiról:

  • „Szives vendéglátó e kapu gazdája, de a hízelgő álnokot végképpen kizárja.” (1980)
  • „Kerítések háta tolvajok járása. Becsületes ember e kaput használja.” (1930)
  • „Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez, tetvér ne légy hűtlen soha!”
  • „Áldás a bejövőre, béke a kimenőre.”

SÜTŐ ANDRÁS HÉTVÉGI HÁZA

A Zetelaka községhez tartozó Sikaszóba Sütő András, elhunyt erdélyi magyar írónk hétvégi háza tekinthető meg, ahová gyakran tért pihenni a világ zaja elől. Ebben a mesés környezetben írta meg az „Advent a Hargitán” című drámáját, melynek egyes szereplőit sikaszói emberek karakterei alaján formált meg.

Szállás kereső

Facebook