Loading

Kistérség

Közelgő események

Sóvidék

Közelgő események

Hegyalja

Hírek

Partnerek

Elérhetőség

#fenyed

Fenyéd leírása

Fenyéd egy völgykatlanban Székelyudvarhelytől 5 km-re, a Nagy-Küküllő és a Fenyéd-patak összefolyásánál fekszik. A település egy része a Csíkszereda felé vezető műút mentén, a nagyobbik része viszont Gyergyószentmiklós irányába, a Nagy-Küküllő völgyében terül el. Így az északi részén a Gyergyószentmiklós fele vezető 138-as megyei út, míg a Fenyéd-patak mentén a 13 A országút vezet át rajta. Csíkszeredától, Hargita megye közigazgatási központjától 47 km-re fekszik.

Az első írásos megemlítés 1532-ből származik. 1532. június. 25, Fenyéd keltezésu az a szerződés, melyben két szomszéd falu birtokosa, Bethlenfalvi Geréb Péter és Kadicsfalvi Benedek László köt egyezséget Udvarhelyszék bírái előtt. A hagyomány szerint az ősi falu nem a mai helyén terült el, hanem a Csere tetején állott, a mai Fenyéd helyén pedig vízfenék volt. Néhány évtizede még látszott, hogy a Csere valamikor művelt terület volt. Az említett helytől nem messze fenyves terül el még ma is. A falu nevének eredetét is ezzel magyarázzák. Korabeli okiratokban többféle változattal találkozunk: Feniód –1567, Fenied –1590, Fenieöd – 1602, Fenied – 1627, majd Fenyőd megnevezés is használatos volt, amiből kialakult a Fenyéd változat.

Fenyédnek és Máréfalvának kezdetben közös temploma volt. 1763-ban építenek új barokk stílusú templomot. Mivel a lakosság növekedésével kicsinek bizonyult, ezért 1925-26-ban kibővítették. A középkori templom csúcsíves kőkereteit, keresztelőmedencéjét, falba épített víztartóját megmentették, és egy nagy faragott körmeneti keresztet is. 1825-ben vált el Máréfalvától és mint önálló anyaegyház müködik azóta is. Templomukat 1926-ban bővítették és felújították. Középkori tiszta katolikus lakossága mindvégig megmaradt katolikusnak, ma néhány református, illetve unitárius vallású beköltözött személyt tartanak nyilván. A falu templomát a Szentháromság tiszteletére szentelték, így Szentháromság vasárnapján ünneplik a búcsut.

Fenyéd lakossága a 2011-es népszámlálás adatai alapján 1908 lakos, többnyire magyar nemzetiségűek.

A községnek mindig a tőle mindössze 5 km-re fekvő város, Székelyudvarhely vonzásában élt és formálódott. A város közelsége a keddi hetivásárra való bejárást és piacozást tette lehetővé a lányoknak és asszonyoknak. Ez főként a zöldségtermesztést lendítette fel Fenyéden, a századfordulóra a hagymatarmesztés vált meghatározóvá. Megemlítendő, hogy a városkörnyéki malmok közül, egyedül a fenyédi maradt meg, melyet bővítettek, korszeűsítették és mai napig itt őrlik a város kenyérgabonáját.

A város szemszögéből tekintve, Fenyéd mindig alkalmas munkaerőforrásnak bizonyult. Ha időnként a gyári ingajáratok ki is maradoztak, az emberek gyalog is könnyedén bejutottak a városba. A legtöbb család munka szinten megoszlott az otthoni gazdálkodás és a városi munkahely között. Ugyanakkor voltak lakók, akik megmaradtak az ősi népi mesterség mellett. Ilyen volt a messzeföldön jóhírű Dávid Mózes kapufaragó is, kinek apja, nagyapja is ezt a mesterséget űzte. Sok szép, remek munka került ki a keze közül, megemlítendő közülük a Tamási Áron farkaslaki emlékmüve bejáratánál felállított remekül kidolgozott faragott kapu.

Közigazgatásilag Küküllőkeményfalva tartozik hozzá, mely kis falu lakossága 656 lakosból áll. Fenyéd és Keményfalva közös választott szerve Fenyéd község Helyi Tanácsa, végrehajtó szerve pedig a Polgármesteri Hivatal.

Küküllőkeményfalva település nevét egy kemény lóról kapta. A falu lakói fakitermeléssel foglalkoztak, a farönköket a folyón engedték le és ezek vízből való kihúzásához kemény lovakra volt szükség. Így lett a falu neve Küküllő+kemény+falva.

A helység lakóit „hétszilvafás” székelyeknek hívták, mivel a hagyomány szerint minden portán legalább hét szilvafa állt. Az itt lakó székely emberek földműveléssel, állattenyésztéssel és fakitermeléssel foglalkoztak, ma is főként ez jellemző. A székelykapufaragás volt a másik gyakori mesterség, sok ház előtt még ma is állnak a székelykapuk, ám újakra már nincs igény, így a kapufaragás a faluban megszűnt. Napjainkban több gyár és fafeldolgozó cég is működik, amelyek munkahelyet biztosítanak az itt élő embereknek.

Fenyéden és Küküllőkeményfalván egyaránt jelentős hagyományok éltek: húsvéti locsolás, aprószentekelés, határkerülés, búcsujárás, kalákázás, fonó, kukoricahántás.

Napjainkban nagy népszerűségnek örvendenek a hagyományos farsangi bálok, melyet húshagyó kedden tartanak. Ezen kívül nagy népszerüségnek örvend az őszi szüreti bál, melyet külön gyerekeknek is megrendeznek. Szerveznek még népdalvetélkedőt, illetve az idősek számára évente a szépkorúak világnapján nyugdíjas találkozót. Legnagyobb esemény a két napig tartó „ fenyédi falunapok ” rendezvénysorozat.

Fenyéd fejlődő település, intézményei, főleg gazdasági vállalkozásai elég sok munkahelyet teremtenek a lakósság számára, ugyanakkor Székelyudvarhely város közelsége is nagy előnyt jelent.

Szállás kereső

Facebook